Bíró Péter a Lombard cégcsoport tulajdonosa 1996 novemberében jelent meg először magyar futballpályán, nevezetesen a tatabányai stadionban. Ekkor szerették volna rávenni arra, hogy szponzorálja a Tatabányai Futball Clubot. Az egykor szebb napokat látott csapat a másodosztály végén toronymagasan leszakadva állt a bennmaradást jelentő pozíciótól. Bíró urat meghívták a Club vezetői a Gázszer - Tatabánya mérkőzésre, hogy megismerhesse a csapatot. A mérkőzés emlékezetesre sikeredett, a Gázszer 7-1-re verte a vendégeket. Bíró Péter miután magához tért, kért 2 nap gondolkodási időt, hogy megeméssze a látottakat. A cégcsoport vezetője a szponzorizációt nem vállalta, de tulajdonosként úgy gondolta, hogy hajlandó szerepet vállalni a klub életében. A csapatot ugyan nem lehetet megmenteni a kieséstől, de gazdaságilag rendezni lehetett a sorokat egy fél év alatt. Így a következő évben a harmadik vonalból indult neki a bajnokságnak a gárda. Az 1997-98-as szezont a második helyen zárta a csapat az új trénerrel Tóth Bálinttal és ezzel jogot nyert a másodosztályú bajnokságba való felkerülésért vívandó osztályozón való részvételre. A Lombard FC Tatabánya - Tiszaújváros párharc végerdménye kettős Lombard győzelmet hozott, melynek eredményeként visszakerült a csapat a második vonalba. Ebben az időszakban (1998-1999-es szezon) kerültek vissza Tatabányára a régi volt válogatott játékosok, Kiprich József, Vincze István, Szalma József, Gelei Károly. A csapat ebben a bajnokságban bámulatos teljesítményt nyújtva toronymagasan nyerte meg a bajnokságot és bekerült a Magyar Kupa döntőjébe is úgy, hogy útközben elbúcsúztatta az előző évi első osztályú bajnokcsapatot (MTK Hungáriát) és a Magyar Kupagyőztest (Újpest FC) is. A döntőbe jutásért a Csank János vezette Vác FC Samsungot ütötte ki 8.000 lelkes tatabányai szurkoló előtt 3-0-ra. A Kupadöntőre Vácott került sor teltház előtt (12.000 néző), ahol a Lombard FC erősen vitatott körülmények között vereséget szenvedett a Debrecen gárdájától. Az 1999-2000-es bajnokságban a Lombard FC 8 fordulón keresztül idegenben szerepelt, mert a stadion használati jog körüli herce-hurca száműzte az együttest Tatabányáról. A szurkolók két hónapon keresztül követelték a városvezetőktől, hogy hozzák haza a csapatot, minekután a polgármester beadta a derekát és engedett a nép akaratának. Ebben az időszakban a Lombard FC rendszeresen 6-8.000 néző előtt szerepelt és szárnyalt. A visszafogottabb kezdést követően tavaszra összeállt egy nagyszerű csapat, amely azzal dicsekedhetett, hogy beállította a Tatabányai Bányász "Aranycsapatának" feledhetetlen csúcsát, 18 mérkőzésen keresztül nem talált legyőzőre (többek között 5-2-re verte az akkori bajnok Dunaújváros gárdáját is Dunaújvárosban). A nagy sorozatnak 2000. októberében szakadt vége Győrben, ahol a Győri ETO 3-2-re verte a Lombard FC-t. 2000 őszén a 2x8 csapatos bajnokságban alapszakaszt nyert még a csapat, megelőzve az előző bajnokság győztesét a Dunaferr csapatát és az FTC-t is. A folytatás sajnos nem sikerült és a csapat zuhanórepülést produkálva kiesett az elsőosztályból. A traumát nehezen élte meg az együttes és alapjaiban cserélődött ki egy energikus, fiatal csapatra. A 2001-2002-es bajnokságban az alakulgató Lombard FC nem tudta megnyerni a másodosztályú bajnokságot és így maradt ebben az osztályban. A város vezetése és a csapat között megromlott időközben a viszony, melynek következtében a csapat elköltözött Szombathelyre és Lombard FC Haladás néven indult a másodosztályban. A 2002-2003-es évben már Szombathelyen kiharcolta az elsőosztályba kerülést a gárda, mely régi Haladás játékosokból (Somfalvi, Jagodics, Kaj) és Lombardistákból (Balogh, Nagy N, Lőrincz, Árki) lett összegyúrva. A 2003-2004-as bajnokságban roppant nagy erőfeszítések árán sikerült megkapaszkodni az elsőosztályban osztályzó mérkőzéseken keresztül (Lombard FC Haladás-Nyírség Spartacus 1-1, 0-1). Sajnos a városban a csapat nem tudta elfogadtatni magát és a bentmaradás ellenére a város nem teljesítette a szerződésben foglaltakat, ezért a csapat újra költözött Pápára, ahol a város tártkarokkal fogadta a "lombardistákat". Ebben az időszakban ismét a nulláról kellett elkezdeni csapatot építeni, hiszen a gárda egy része elhagyta a klubot, vagy Szombathelyen maradt. Akik átköltöztek Pápára nem bánták meg, mert meleg fogadtatásban részesültek és azóta is nagy szeretet veszi körül őket. 2004-2005-ben a Lombard Pápai Termál FC a 14. helyen végzett a bajnokságban. Az év során sok-sok izgalmas mérkőzés és feszült pillanat kísérte végig csapatunk szereplését, de ami a lényeg, a gárdánk meghosszabbította első osztályú tagságát. |