Miközben a Ferencváros mezét viselő labdarúgók immár sokadszor szenvedtek a zöld gyepen, a klubért szorítók és a Fradi-szívhez, no meg szerethető kedvencekhez szokott drukkerek a lelátón vontak újabb, immár megfellebbezhetetlen kritikát. Amúgy spanyol mintára fehér zsebkendőt lobogtattak, közben azt zúgta a lelátó népe - nem irodalmi stílusban… -, hogy Furulyás János elhagyhatná az Üllői úti elnöki irodát…

Ezzel elmúlt a mesék időszaka, és a legendák gyártása, amely mögé bújtak és bújnak immár hónapok óta az Üllői úti klubvezetők. A közönségre megsértődni nem lehet, főként akkor, ha az amúgy egyre apadó szurkolósereg jóban-rossszban kitart kedvenc csapata mellett. A fehér zsebkendők mementót állítottak egy tönkretett, értékeit elherdált, gazdálkodni nem tudó klubnak, egy olyan egyesületnek, amelyik bármelyik másik országban élne, virágozna.

Nálunk fehér zsebkendők jelzik a haláltusáját.